-
1 εκπονεω
1) вырабатывать, выделывать, изготовлять или сооружать(τὸ ναυτικόν Thuc.)
2) заготовлять, добывать(σῖτα Xen.)
3) строить, воздвигать(ὑψηλὰ τείχη Arph.)
4) разрабатывать, отделывать(τὸ εὐπρεπὲς τοῦ λόγου Thuc.; ὅπλα εἰς κόσμον ἐκπεπονημένα Xen.; ἐκπεπονημένα διαγράμματα Plat.)
5) обрабатывать, формировать(τέν ὕλην Plut.)
6) обрабатывать, возделывать(ἐπιτακτὸν μέτρον Pind.; χωρίον ἐκπεπονημένον Plut.)
ἐκπονεῖσθαι ποτὴ σπόρον Theocr. — возделываться под посев7) перерабатывать, переваривать(τέν δίαιταν Xen.; τέν τροφήν Arst.)
8) украшать, наряжать(ἄγαλμα πέπλοισι Eur.)
9) проделывать, совершать(δολιχὰν τρίβον Anth.; ἀέθλους Theocr.)
ἐ. τὸν βίον Eur. — вести суровую жизнь10) переделывать, превращать(τινα μαλθακὸν σιδαρίω Theocr. - v. l. ἐξ ποιέω)
11) исполнять, выполнять(τὰ ἐντεταλμένα, med. τάδε Eur.)
ἐφ΄ ᾧ τετάγμεθ΄ ἐκπονήσομεν (pl. = sing.) Eur. — я сделаю то, что мне приказано12) изыскивать(ξυνῇ ἐ. ἄκη Aesch.)
13) добиваться, разыскивать(τέν τεκοῦσαν Eur.)
μνηστεύματα γυναικός τινος ἐ. Eur. — добиваться руки какой-л. женщины14) заботитьсяτῶν ἐκδήμων φίλων ἐ. τύχας Eur. — заботиться о судьбе отсутствующих друзей;
ἐκπονεῖσθαι περὴ τὰς τροφὰς τῶν τέκνων Arst. — заботиться о пропитании детей15) давать тщательное образование, обучать, учить(τινα Eur.)
πεζοὴ ἐκπεπονημένοι Xen. — (хорошо) обученные пехотинцы;τὸ τὰ σώματα ἐκπεπονῆσθαι Xen. — физическая закаленность, выносливость;τῷ σώματι ἐ. Xen. — быть приученным к физическому труду16) прилежно заниматься, усиленно изучать(τὰ πρὸς πόλεμον Xen.; τὰς ὀρχήσεις Polyb.)
17) тяжело работать, усердно трудиться(μαθεῖν τι Plut.)
παρ΄ ἀσπίδα ἐ. Eur. — нести военные тяготы18) мучить, изнурять(ἐκπονηθεὴς περὴ ταῦτα и ἐκπονούμενος ταῖς φροντίσι Plut.)
19) заставлять, понуждать(τινα ποιεῖν τι Eur.)
20) отклонять, отвращать, удалять(θάνατόν τινος Eur.)
-
2 χορηγεω
1) ( о руководителе хора) управлять, руководить(χορῷ Plat.)
χ. ἡμῶν Plat. — управлять нашим хором;Ἡρακλείτου ἑταῖροι χορηγοῦσι τούτου τοῦ λόγου перен. Plat. — последователи Гераклита стоят во главе этого учения2) быть хорегом, нести расходы по устройству хоров Isocr., Plut.χ., τριηραρχεῖν, εἰσφέρειν Dem. — на свой счет устраивать хоры, снаряжать триеры, платить налоги;
ἐχόρευες, ἐγὼ δ΄ ἐχορήγουν Dem. — ты участвовал в хорах, а я их оплачивал;πάσας τὰς χορηγίας χ. Lys. — нести все расходы по устройству хоров;ἀνδράσι χ. εἰς Διονύσια Lys. — быть хорегом мужского хора на Дионисиях;χ. παισὴ Διονύσια Dem. — устроить на Дионисиях хор из мальчиков;Παναθηναίοις κεχορήγεχα Dem. — я устроил хороводы на Панафинеях;χορηγοῦσιν μὲν οἱ πλούσιοι, χορηγεῖται δὲ ὅ δῆμος Xen. — богачи устраивают хороводные празднества, а народ ими пользуется3) снабжать(τὸ στρατόπεδον σίτῳ καὴ τοῖς ἄλλοις ἐπιτηδείοις Polyb.; παντὴ ζώῳ τεκόντι τέν ἐκ τοῦ γάλακτος τροφέν ἐχορήγησεν ἥ φύσις Plut.)
μετρίως οἱ ἐκτὸς κεχορηγημένοι Arst. — умеренно снабженные внешними благами, т.е. люди со средним достатком;ἀρετέ κεχορηγημένη Arst. — обеспеченная всем необходимым, т.е. непоколебимая добродетель4) служить всеми средствами(ταῖς ἑαυτοῦ ἡδοναῖς Aeschin.; ταῖς ἐπιθυμίαις Luc.)
5) доставлять(χρήματά τινι Dem.; τὰς τροφάς Diod.; ἄρτον εἰς βρῶσιν NT.)
-
3 κατα-κρατέω
κατα-κρατέω, in seiner Gewalt haben, festhalten, behaupten, in seine Gewalt bringen, überwältigen, siegen; absol., in tmesi, Aesch. Pers. 103; Her. 7, 168; Plat. Legg. VIII, 840 e; – c. acc., τὰς τροφάς Plat. Legg. VII, 789 d; Sp., wie Μάρδους μάχαις D. Cass. 51, 25; τινὰ ἀρετῇ 54, 28; pass., κατακρατεῖσϑαι ὑπὸ νόμου Zaleuc. Stob. fl. 44, 21; – τινός, Pol. 1, 8, 1; Κλεοπάτρα δύο ἀνδρῶν Ῥωμαίων κατεκράτησε Dio Cass. 51, 15. – Intrans., vorherrschen, ὁ Πηνειὸς τῷ οὐνόματι κατακρατέων τοὺς ἄλλους ποταμοὺς ἀνωνύμους εἶναι ποιέει Her. 7, 129; im vorherrschenden Gebrauche sein, Schol. Ar. Vesp. 444.
-
4 χωρισμός
-οῦ + ὁ N 2 2-0-0-0-1=3 Lv 12,2; 18,19; 3 Mc 3,4separation; τοῦ χωρισμοῦ τῆς ἀφέδρου of the menstrual discharge Lv 12,2, cpr. 18,19; χωρισμὸν ἐποίουν ἐπὶ τῷ κατὰ τὰς τροφάς they held themselves apart in the matter of food, they stayed away from certain food 3 Mc 3,4→LSJ Suppl; LSJ RSuppl -
5 χορηγέω
χορηγ-έω, [dialect] Boeot. and [dialect] Dor. [suff] χορηγ-ᾱγέω, IG7.3210 (Orchom.), 12(1).383 ([place name] Rhodes), etc.:—A lead a chorus,χορῷ Simon.147
, Pl.Grg. 482b (cf. signf.11): c. gen.,χ. ἡμῶν Id.Lg. 654a
: hence metaph., take the lead in a matter, c. gen.,τούτου τοῦ λόγου Id.Tht. 179d
.II of the χορηγός, defray the cost of bringing out a chorus at the public festivals, abs.,χορηγεῖν, τριηραρχεῖν, εἰσφέρειν D.18.257
; ἐχόρευες, ἐγὼ δ' ἐχορήγουν interpol. ib.265;χ. λαμπρῶς Antipho 2.2.12
, etc.;κάλλιον Isoc.19.36
: freq. in Inscrr., Θεμιστοκλῆς ἐχορήγει· Φρύνιχος ἐδίδασκεν· Ἀδείμαντος ἦρχεν ap.Plu.Them.5, cf. IG12.770, etc.; alsoὁ δῆμος ἐχορήγει IG22.3079
, al.: c. acc. cogn.,χορηγίας χ. Antipho 5.77
, Lys.12.20;[τῇ φυλῇ] Luc.Dem.Enc.45
;χ. Ἀθηναίων Plu.2.724b
: freq. with a word to denote the occasion,Λήναια χορηγῶν Ar.Ach. 1155
(lyr.);χ. παισὶν Διονύσια D.21.64
;εἰς Ἀπολλώνια IG11(2).106.1
(Delos, iii B. C.);ἀνδράσι χ. ἐς Διονύσια Lys. 21.2
; χ. κωμῳδοῖς, πυρριχισταῖς, ib.4;τραγῳδοῖς Is.6.60
;κωμῳδοῖς IG22.3090
(less freq. with the Art. added,χ. τὰ Διονύσια τοῖς τραγῳδοῖς Arist.Fr. 630
); alsoΠαναθηναίοις χ. D.21.156
:—[voice] Pass., to have choragi found for one,χορηγοῦσιν μὲν οἱ πλούσιοι, χορηγεῖται δὲ ὁ δῆμος X.Ath.1.13
; ἄριστα χορηγοῦνται οἱ παῖδες are well found by their choragus, Antipho 6.13.2 metaph., minister to,χ. ταῖς σεαυτοῦ ἡδοναῖς Aeschin.3.240
;ταῖς ἐπιθυμίαις Luc.Par.12
;πρὸς ἐπαινον Lib. Or.18.7
; πρὸς μῆκος λόγου ib.13.26.3 metaph. also,a c. acc. pers., furnish abundantly with a thing, esp. with supplies for war,χ. τὸ στρατόπεδον τοῖς ἐπιτηδείοις Plb.3.68.8
, cf. 49.11, 52.7, etc.;χρήμασι πρός τι Id.5.42.7
:—[voice] Pass., to be well supplied,τοῖς ἐκτὸς ἀγαθοῖς κεχορηγημένος Arist.EN 1101a15
, cf. 1179a11: abs., κάλλιστα κεχορηγημένος best furnished, Id.Pol. 1288b14; κεχ. ἐπὶ τοσοῦτον ὥστε .. ib. 1323b41; ἀρετὴ κεχορηγημένη ib. 1289a33: generally, ἐμβαμματίοις κεχ., of fish, Anaxipp.1.35;Aπολλαῖς ἀφορμαῖς κεχ. πρός τι Plb.4.77.2
; διαφόρῳ φύσει, συνέσει, D.S.1.15, 2.6, D.H.Vett.Cens. 5.6;κεχ. ὑπὸ τὴς φύσεως ἀγχινοίᾳ D.S.26.2
b c. acc. rei (with or without dat. pers.), supply, furnish, τοὺς Ἴβηρας οὓς χορηγεῖς μοι, i. e. the archers, Ar.Fr. 551;χρήματα ἡμῖν D.11.6
;τὰς τροφάς D.S.2.35
;σπόρον 2 Ep.Cor.9.10
;ἐξ ἰσχύος ἧς χ. ὁ θεός 1 Ep.Pet.4.11
; πάθη τὰ χορηγοῦντα βοήθειαν affording, i. e. admitting, a cure, Ptol.Tetr.13: c. dat. pers. only,τῷ βασιλεῖ LXX 3 Ki.4.7
:— [voice] Med. in act. sense,χορηγούμενός σοιτὸν φόρον BGU920.29
(ii A. D.):— [voice] Pass., τῶν ἐκ μιᾶς δαπάνης χορηγηθέντων (sc. δείπνων) Arist.Pol. 1281b3.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > χορηγέω
-
6 τροφή
A nourishment, food, Hdt.3.48, S.Ph.32, 953, Th.1.5, Ev.Matt. 3.4, Gal.6.35, Iamb.VP3.16, etc.;ἡ καθ' ἡμέραν ἀναγκαία τ. Th.1.2
; the means of maintaining an army, provisions, forage,τροφὴν παρέχειν Id.8.57
, cf. 6.93: pl., OGI56.70 (Canopus, iii B. C.), etc.2 βίου τροφαί way of life, livelihood, living, S.OC 338, 446; τροφή alone,δουλίαν ἕξειν τροφήν Id.Aj. 499
, cf. OC 362;φεῦ τῆς ἀνύμφου.. σῆς τροφῆς Id.El. 1183
;τὰς ἐκ γῆς τ. ηὕρετο Pl.Prt. 322a
: then, simply, mode of life,δίκην τίνουσαι τῆς προτέρας τ. Id.Phd. 81d
, cf. 84b;βώμιοι τ. E. Ion 52
.II nurture, rearing,παιδία.. τρέφειν.. τροφήν τινα τοιήνδε Hdt.2.2
, cf. 3; χάριν τροφᾶς ἀμείβων v.l. in A.Ag. 729 (lyr.);νέας τροφῆς στερηθείς S.Aj. 511
; : freq. in pl., ἐν τροφαῖσιν while in the nursery, opp. ἐφηβήσας, A.Th. 665;ἠνυτόμαν τροφαῖς Id.Ag. 1159
(lyr.);ὦ δυσάθλιαι τ. S.OC 330
;αἱ ἐμαὶ τ. E.Tr. 1187
;τ. δημόσιαι Arist.Rh. 1361a36
; ἐκτίνων τροφάς, much like τροφεῖα, A.Th. 548;οἷς ὀδύνας ἀντὶ τροφῶν ἔλιπον IG12(5).973
([place name] Tenos).III sts. in Poets for the concrete θρέμμα, brood, νέα τ. a new generation, S.OT1, cf. A.Th. 786 (lyr.); of animals, ἀρνῶν τροφαί, i.e. young lambs, E.Cyc. 189.IV a place in which animals are reared,ἰβίων τροφαί PTeb. 5.70
, cf. 62.19, al. (ii B. C.), PPetr.3p.221 (iii B. C.), etc. -
7 ἐφ-ίημι
ἐφ-ίημι (s. ἵημι), ion. ἐπίημι, – 1) zusenden, zuschicken, Ἶριν Πριάμῳ Il, 24, 117; bes. in feindlicher Beziehung, aufreizen, aufhetzen, βέλεα, ἔγχος μελίην τινί, ein Geschoß gegen Einen schleudern, schießen, 16, 812. 15, 444; ähnlich χεῖράς τινι, Od. 20, 39 u. öfter, Hand an Jemand legen; ein unglückliches Geschick über Einen verhängen, ihm auferlegen, μνηστῆρσιν ἀεικέα πότμον ἐφήσω, 19, 550 u. sonst; νόστον, ὅν μοι Ζεὺς ἐφέηκε 9, 38; Ἀργείοισι πολύστονα κήδε' ἐφῆκεν Il. 1, 445; so auch Tragg., πάντ' ἐφήσω μόρον Aesch. Eum. 478, τέκνοις δ' ἀραίας ἐφῆκεν ἐπικότους τροφάς Spt. 768; ὡς δυςτυχῆ Θήβαισιν ἀκτῖν' ἐφῆκας Eur. Phoen. 5, χέρα τινί Hec. 1128; auch μήποτ' ἐπ' ἐμοὶ τόξων ἐφείης ὀϊστόν, Med. 634; πεδία ἐς τάδ' οὐκ ἐφῆκέ πω στρατόν Heracl. 393, er hat noch kein Heer in dieses Land herangeführt; ἄγαν ἐφῆκας γλῶσσαν εἴς τι, loslassen die Zunge, Andr. 955; τὸ ὕδωρ ἐπῆκαν ἐπὶ τὴν ἔςοδον, sie leiteten es nach dem Eingange Her. 7, 176; – zulassen, ὄνους ταῖς ἵπποις, zum Bespringen, Her. 4, 30; Arist. A. H. 9, 47; – νέμονται αἱ ἀγέλαι, ἐφ' ὁποῖα ἂν αὐτὰς ἐφιῶσιν οἱ νομεῖς Xen. Cyr. 1, 1, 2, schlechtere Lesart ἐπάγωσιν, wo die Hirten sie hingehen lassen; – feindlich, angreifen lassen, τὴν ἵππον τῷ στρατοπέδῳ ἐπὶ τοὺς Ἕλληνας, Her. 5, 63. 9, 49; τὴν ἵππον ἀϑρόαν αὐ-τοῖς ἐφείς Plut. Arist. 14; Pol.; – τῷ κακῷ ἐφιέναι δεῖ τὴν ὀργήν, den Zorn gegen ihn richten, Plat. Legg. V, 731 d; – hinschleudern u. preisgeben, ἐλλοῖς ἰχϑύσιν διαφϑοράν Soph. Ai. 1276. – Bei Hom. auch c. inf., antreiben, anreizen, χόλος, ὅστ' ἐφέηκε πολύφρονά περ χαλεπῆναι Il. 18, 108, vgl. Od. 14, 464; ὅτε μ' ἐχϑοδοπῆσαι ἐφήσεις Ἥρῃ, wenn du mich anreizen wirst, mich der Hera zu verfeinden, Il. 1, 518; ἀδινὸν στοναχῆσαι ἐφείην 18, 124; auch geradezu befehlen, heißen, νῦν δ' ἐφίητι τὸ τὠργείου φυλάξαι ῥῆμα Pind. I. 2, 9; τοὺς νεωτέρους ἐφίετε διώ-κειν Xen. Cyr. 4, 2, 24. – 21 überlassen, hingeben, ταρσὸν πνοιῇ Ap. Rh. 2, 934; nachlassen, καὶ χαλάσαι τὰς ἡνίας τοῖς λόγοις Plat. Prot. 338 a; gestatten, ἐπειδή σοι ἐφῆκα πᾶν λέγειν Soph. El. 621, wie ἢν ἐφῇς μοι 544; πλὴν ὧν ὁ νόμος ἐφίησι Plat. Legg. IX, 876 e; absolut, einem vorangegangenen ἔξεστι entsprechend, Andoc. 1, 55; οἷς οὐκέτι ἐφίεσαν οἱ ξύμμαχοι τὴν ἡγεμονίαν Thuc. 1, 95; οὐδ' ἢν ὁ Λάκων ἐπίῃ τοι ἄρχειν ἡμεῖς ἐπήσομεν Her. 7, 161, vgl. 3, 113; Xen. Hell. 7, 4, 7 u. sonst; τὴν ἀποσκευὴν ἐφῆκε τοῖς στρατιώταις διαρπάσαι D. Sic. 14, 75; a. Sp., wie τὰς δόσεις Plut. Sol. 21; auch pass. ἐφείϑη, es wurde gestattet, Arist. u. Folgde. – In Athen, δίκην, einen Proceß einer höheren Behörde zur Entscheidung überlassen, also appelliren, z. B. vom Schiedsrichter an die Entscheidung des eigentlichen Gerichts, ἐφῆκεν εἰς τὸ δικαστήριον, τὰς μικρὰς δίκας εἰς ὑμᾶς ἐφιᾶσιν, Dem. 40, 31, vgl. 55; ähnlich ἐφῆκεν ἡμᾶς ἐς τὸ δικαστήριον, er wies uns an den Gerichtshof, forderte uns vor, 34, 21; absol., ἐφιέναι δίδωσιν ὁ νόμος εἰς ἄλλο δικαστήριον Luc. Hermot. 30; a. Sp., wie D. Cass. 37, 27; ἀπό τινος, von Jem., 64, 2. – Auch intrans., wo man ἑαυτόν hinzudenken kann, sich überlassen, hingeben, ὅταν τις ἐφιῇ ἰσχυρῷ γέλωτι Plat. Rep. III, 388 e; Tim. 59 d; ὀργῇ D. Hal.; bes. ἡδονῇ. – 31 med., – al sich wonach strecken, begehren. wonach trachten, κοὐκ ἦν ἔτ' ἀργὸν οὐδὲν ὧν ἐφίετο Soph. O. C. 1601; ὧν δὲ σοῦ τυχεῖν ἐφίεμαι ἄκουσον Phil. 1299; τῆς κακίστης δαιμόνων φιλοτιμίας Euripid. Phoen. 531; neben ϑηρεύω Plat. Phil. 20 d; τῶν πραγμάτων Crat. 419 c; τ οῦ ἀρίστου Phaedr. 237 d; τῶν κερδῶν, ἀρχῆς, Thuc. 1, 8. 128; Folgde; ἐφιέμενοι τῆς πάσης ἄρξειν Thuc. 6, 6; τῆς ἡδονῆς Arist. Eth. oft; τῶν προςώπων, nach dem Gesichte zielen, mit den Geschossen, Plut. Pomp. 71; τῶν ὄψεων Caes. 45; ὀρχηστικῆς u. ä., die Kunst erlernen wollen, sich ihr widmen, Pol. 9, 20, 7. – b) zulassen, gestatten; οὐδ' ἐφέστιον ἄλλην τραπέσϑαι Λοξίας ἐφίετο, er gestattete nicht, verbot, Aesch. Ch. 1035; κάρα τέμνειν ἐφεῖτο τῷ ϑέλοντι Soph. Phil. 615; ἡ πόλις σοι ἐφεῖτο ὅ τι ἐβούλου ποιῆσαι Xen. An. 6, 4, 31; οὐκ ἐφίετο αὐτοῖς τέχνης ἅψασϑαι βαναύσου Plut. Lyc. 24. – c) auftragen, befehlen; ἄλλο δέ τοι ἐρέω καὶ ἐφήσομαι Il. 23, 82; ἑκάστῳ ἐφιέμενος τάδε εἴρω Od. 13, 7; οὐ μέντοι τόδ' ἐφιεμένῃ ἀπιϑήσω Il. 24, 300; ἐπιστολάς, ἅς σοι πατὴρ ἐφεῖτο Aesch. Prom. 4; ὅντιν' ἀρτίως μολεῖν ἐφιέμεσϑα Soph. O. R. 1055; Ai. 970 El. 1100; wohin man auch rechnet χαίρειν, Ἀϑάνα, τἄλλ' ἐγώ σ' ἐφίεμαι Ai. 112, an χαίρειν σε κελεύω erinnernd, ich wünsche, daß im Uebrigen du dich freuen magst, daß sonst dein Wille geschehe; ὥςπερ σὸν κέλευσμ' ἐφίεται Eur. I. T 1483; δεῖν κἀπάγειν ἐφίετο Bacch. 439; ἡμῖν ἐφεῖτ' ἐν ὥρᾳ ἥκειν Ar. Vesp. 242; so auch wohl ὁ δὲ εἰς τὴν Λακεδαίμονα ἐφιέμενος στρατιὰν προςαποστέλλειν ἐκέλευε Thuc. 4, 108. Über die Quantität des ι s. ἵημι.
-
8 κατακρατέω
A prevail over, c. gen. pers.,κατακρατεῖν ἀνδρὸς εἴωθεν γυνή Men.646
, cf. Thphr.CP2.14.4;τῶν πολεμίων Plb.16.30.5
: metaph., of pleasure,κ. τοῦ οἴκου Stoic.3.98
; also c. acc., τους ἄλλους ἀρετῇ κ. D.C.54.29;ὁ ἵππος πρεσβύτερος ἤδη ὢν οὐ κ. τὰς θηλείας PCair.Zen.225.8
(iii B. C.):—[voice] Pass., to be overcome,ὑπὸ νόμου βελτίονος Zaleuc.
ap. Stob.4.2.19.2 abs., prevail, gain the mastery, gain the victory,κατὰ μοῖρ' ἐκράτησεν A.Pers. 101
(lyr.), cf. Hdt.7.168, Th. 6.55, Pl.Lg. 840e; ὁ Πηνειὸς τῷ οὐνόματι κατακρατέων ἀνωνύμους τοὺς ἄλλους [ ποταμοὺς]εἶναι ποιέει Hdt.7.129
; of an opinion, D.C.57.15; of planetary influence, predominate, Procl.Par.Ptol.18,al.II c. acc. rei, gain the mastery over, ἀμάχους ῥώμας, εὔνοιαν, Ph.2.117, 438; win,στέφανον D.Chr.9.13
: c. gen. rei, τῆς προθέσεως become master of one's purpose, Plb.5.38.9;τοῦ γενέσθαι τι Id.28.13.13
;τῶν ὅλων Id.3.81.10
; retain possession of,τῆς πόλεως Id.1.8.1
; master,τῆς Ελληνικῆς διαλέκτου Id.39.1.4
, cf. Cleom.1.10;ἰδιότητος Porph.Sent.33
.2 digest, concoct,τὰς τῶν σίτων τροφάς Pl. Lg. 789d
, cf. Arist.Pr. 930b31:—[voice] Pass.,τῇ εὐχυλίᾳ Sor.1.53
(fort. - κραθῇ).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατακρατέω
-
9 κατακρατεω
1) одолевать, побеждать(τινος Arst., Polyb.)
τῷ οὐνόματι κ. Her. — получать перевес в имени (о римск. Пеней, которая одна сохраняет свое название после слияния с другими реками)2) овладевать, владеть(τῆς Ἑλληνικῆς διαλέκτου Polyb.)
3) преодолевать, сдерживать, подавлять(διὰ βάρος τὸν τῆς ζέσεως ἐπιπολασμόν Arst.; ὀργῆς Plut.)
4) усваивать, переваривать
См. также в других словарях:
BUCCELLARIUS — recentioris aevi Scriptotibus dictus est, qui priori aetate Scurra, corpore Custos, Domesticus, Protector Ptincipis, Adsecula, Agaso; Graecisque ὁ παραμένων, qui semper stat ad Domini iussa paratus nec ab eius latere absistit, appellatus est. Sic … Hofmann J. Lexicon universale
MERCENARIA — Militia, sin???lectu causae, grande nefas. Sicut enim socicates bellicae, eo mitae animô, ut in quodvis bellum nullô causae discrimine promittantrur auxilia, illicitae; Ita nullum vitae genus est improbius, quam eorum, qui sine causae respectu… … Hofmann J. Lexicon universale
πολύγονος — η, ο / πολύγονος, ον, ΝΜΑ, και πολυγόνος, ο Ν, και επικ. τ. πουλύγονος, Α 1. αυτός που γεννά πολλά τέκνα, πολλούς απογόνους 2. αυτός που γεννά πολλές φορές, που γεννά συχνά 3. γόνιμος αρχ. 1. (για τον Νείλο) αυτός που γονιμοποιεί τα εδάφη… … Dictionary of Greek
κατακρατώ — (AM κατακρατῶ, έω) νεοελλ. κρατώ κάποιον δια τής βίας και παρά τον νόμο ή έχω κάτι υπό την κατοχή μου χωρίς να έχω το δικαίωμα μσν. 1. καταβάλλω, νικώ 2. κρατώ κάτι στα χέρια μου για πολλή ώρα 3. συγκρατώ, εμποδίζω 4. κρατώ κάτι στη μνήμη μου,… … Dictionary of Greek
τροφή — η, ΝΜΑ 1. αυτό με το οποίο τρέφεται κανείς, καθετί που χρησιμεύει για τη θρέψη, την αύξηση και τη συντήρηση τού ανθρώπινου οργανισμού, φαγητό 2. φρ. «πνευματική τροφή» ό,τι συντελεί στη διεύρυνση και ανάπτυξη τού πνεύματος νεοελλ. βιολ. ουσία,… … Dictionary of Greek